Az élelmi rost gyűjtőfogalom alatt a növények rostjait, héját, sejtfalait (cellulóz, félcellulóz és pektin) értjük. Mivel ezeket a testünk emésztetlenül kiválasztja, sokáig feleslegesnek is tartották őket. (Erre utal a ballasztanyag elnevezés is.) Sőt úgy tartották, hogy az élelmiszer minősége csak javul, ha eltávolítják belőle azt: például lecsiszolják a rizs külső héját, a gabonát héj nélkül őrölik lisztté. Közben azonban felismerték, hogy éppen ez a feleslegesnek tartott „hulladékanyag” hiányzik nekünk.
Az élelmi rostok több szempontból is fontosak
1. A rostok biztosítják a jó emésztést.
Mivel nagy a felszívóképességük, sok vizet vesznek fel a testből, így térfogatuk négyszeresére is megdagadhatnak. A megnövekedett térfogatú táplálék a belet mozgásra ösztönzi, amire az összehúzódással reagál, ez pedig gyorsítja az emésztési folyamatot. A rostszegény táplálék akár 48 órán át is a testünkben marad, míg a rostdús ételt 14 óra alatt megemésztjük és kiválasztjuk.
2. A rostok karcsúsítanak
A rostdús étel jól megtölti a gyomrot, hosszabb ideig jóllakottnak érezzük magunkat, és automatikusan kevesebbet eszünk. A sok rostot tartalmazó ételek általában nem zsírosak és cukrosak – így takarékoskodunk a kalóriákkal is.
3. A rostok erősítik a szervezet védekező erőit
A bélfalakon immunsejtek találhatók, ezek állítják elő a test védekező erőinek egy nagy részét. Ezt a tényt sokáig figyelembe sem vették. Csak a beható immunológiai kutatások mutattak rá az összefüggésekre: a sok rostanyag a belekben elősegíti a bél vérkeringését és ezáltal az immunsejtek megújulását is.
4. A rostok méregtelenítik a szervezetet
Mivel a rostdús étel hamarabb megemésztődik, a káros anyagok is gyorsabban kikerülnek a szervezetből. Ez manapság fontos, mert sajnos az általános környezetszennyezés miatt minden étkezéssel ismeretlen mennyiségű mérget is magunkhoz veszünk. De a saját testünkben termelődött mérget, salakanyagok és epesavak is gyorsabban kikerülnek a rostokkal együtt.
5. A rostok segítenek megelőzni a fogínysorvadást
Minden rostos ételt jól meg kell rágni. A rágás pedig erősíti a fogakat és az ínyt. Sok fogorvos állítja, hogy ez az ínysorvadást leghatásosabb megelőzése.
A rostokból szinte nem is tudjuk túlenni magunkat
A táplálkozástudósok szerint naponta harminc gramm élelmi rostra van szükségünk. Ez nem kis mennyiség: hat vagy nyolc szelet kenyér, meg egy müzli, meg egy adag zöldség, meg egy adag burgonya, meg egy adag gyümölcs.
Aggodalmas számolgatás a rostok esetében felesleges. (Még a tudósok sem jutottak dűlűre az ezzel kapcsolatos számításaikkal.) A legjobb, ha ügyelünk arra, mindennap együnk valamennyit mind a négy élelmirost-csoportból:
– Gabona (teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyér, müzli)
– Nyerskoszt (saláták)
– Zöldség vagy hüvelyesek
– Gyümölcs
Aki főleg ezekkel lakik jól, és a húst meg a vajat csak kevés ráadásként élvezi, az cselekszik helyesen.
A rost mint hashajtó?
Ismert és hatásos háziszer az emésztés serkentésére: együnk naponta egy kanál lenmagot vagy korpát. Viszont aki egyszerre nagyobb mennyiséget eszik ebből, éppen ellenkezőjét éri el: a száraz rostok a bélben összecsomósodnak, és szorulást idéznek elő! Ezért nagyon fontos, hogy a rostok mellé, mindig sokat igyunk. A gyümölcsök pektintartalma is gyorsítja az emésztést. Ha a gyümölcsöt üres gyomorra esszük, jól megindul az emésztés.